Sarah J. Maas - Throne of Glass - Üvegtrón

Halihó!

A címből már sejthető, hogy egy értékeléssel készültem, méghozzá a nagy sikerű Üvegtrónnal. A könyvet igazából a gyönyörű borítója miatt szúrtam ki. Egy könyv, aminek ilyen szép borítója van nem lehet rossz. Bár szerintem nincs rossz könyv, csak olyan ami nekem nem tetszik. Mindegy.
A magyar borító kicsit sötétebb lett, mint az eredeti, de nekem így csak még jobban tetszik. Ha ez egyáltalán lehetséges. A csajszi rajta Celaena lenne, bár elég komor lett az arca. (Pedig nem is olyan könyörtelen ő, mint amilyennek hiszik. De ezt majd később)
Most hogy a borított így kiveséztük (10****) , azt hiszem el is kezdem.

A fülszöveg: 
Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára.
Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt,tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között. Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték. Hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai. Hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták.
A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak. Szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország koronahercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri a szabadságát. Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve.

A sztori is nagyjából ennyi lenne, kicsit bővebben és enyhén spoileresen (nincs benne semmi spoler szóval tovább olvashatsz) Dorian, a jóképű fiatal koronaherceg, Adarlan királyának fia Távolvégbe utazik hogy a sóbányákban robotoló Celaenához, egy ajánlattal. Az apja bajnokságot rendez, amit ha főhősnőnk megnyer, négy év szolgálat után szabad lehet, ami a legnagyobb vágya. Celaena elfogadja az ajánlatot és Résvárba megy, ahol a párbajok és a felkészülés is zajlik. Az üvegpalotában.
Viszont a jelölteket valaki vagy valami gyilkolni kezdi, ráadásul egy sötét erő is gyökeret vert a palotában, és Elena, a halott tündérkirálynő azt a megbízást adja a lánynak hogy pusztítsa el a gonoszt, és nyerje meg a bajnokságot, legyen az ország hivatalos orgyilkosa. Közben egy szerelmi háromszög is alakulóban van (lentebb bővebben), igaz még csak nagyon alakulóban, és az elviselhető fajtában. 

Nagy kérdés. Team Dorian vagy Team Chaol?
Team Chaol. Ezt a bálon döntöttem el, és azóta Chaol rajongó vagyok. Hogy miért pont akkor, azt pontosan nem tudom, de nagyon aranyos volt. Sajnálom hogy róla kevesebbet tudtunk meg, ez a rész inkább Celeana, és Dorian múltját mutatta meg, de reménykedem hogy a második rész Chaol-centrikusabb lesz.:) Mikor a bál után Dorián megcsókolta Celeanát mindenfélének össze hordtam Doriant. Oké, őt is szeretem, kedves, humoros, szeret olvasni (!!) ééés, ami a legfontosabb, fekete a haja. Bocsi, de a fekete haj nálam mindent visz. Viszont itt mégis inkább Chaol a fav. Dorian legyen Philippaval, és hagyják kibontakozni Celeanat és Chaolt. (Fúj, ezt én sem gondoltam komolyan..) Amúgy Philippát is megkedveltem, annak ellenére hogy keveset olvashatunk róla.

Celaena a vártnál szerethetőbb karakter. Azt hittem, hogy kapunk egy egoista, fellengzős lányt, aki ugyan erős, ügyes, meg minden persze ráadásnak még gyönyörű is, egyszóval tökéletes, ezért mindenki oda van érte, blahblahblah... de nem. Neki is van lelke, és mint feljebb említettem a könyörtelen jelző sem az igazi rá. Kitartó, magabiztos, megbízható, és nagyon jó barát. Sokkal inkább azt mondanám hogy egy igazi tökös csaj. A szíve ha valaha jégből is volt, mint ahogy azt a borító híreszteli, az a könyv végére már töredezik.


Az említett szerelmi háromszög még csak annyira kezdeti fázisban van, hogy annak tagjai még csak nem is tudnak róla. Najó, ez így fura volt. Chaol szerintem nincs tisztában vele hogy most ő mit is érez a lány iránt, és Celaena is eléggé össze van zavarodva, de mivel a mi kedvenc koronahercegünk ilyen nyomulós, nem is volt ideje Celaenanak azon gondolkodni hogy mi is van közte és a kapitány között. Ők egymásnak vannak teremtve és kész. Csak ők ezt még nem tudják. Valaki szólhatna nekik, hahó! 

Káin és Celaena összecsapása a végén, tuti megnyerné nálam a valaha volt legjobb párbaj díját. Jézusom! Celaena annyira lent volt, annyira megérdemelte hogy nyerjen! Minden egyes pillanatát átéltem, minden egyes ütést és esést, minden mozdulatot. Olyan volt mint egy film, egy oltári jóra sikeredett akció film. Nekem is fájt, ami Celaenának, és (lehet hogy csak én vagyok ilyen érzékeny lélek) de meg is könnyeztem egy kicsit. Miért sírok minden könyv végén? Nem tudom szavakba önteni, milyen remek rész lett, és hogy mennyire tetszett. Best Fight Ever.

Kedvenc karakterem Chaolt, Celeanat Dorinat és Nehemiat leszámítva Nox volt. És Res. Az őr. Én akár még egy Celeana-Res románcot is el tudok képzelni. (Mondjuk a Dorian-Philippa után ez nem csoda...)

Kedvenc jelenetem a bál, de csak mert megőrülök, a bálokért, a gyönyörű ruhákért, ékszerekért és a zenéért. Valamint, a különös mód (a Chaol beállítottságom miatt) mikor Celeana rosszul van, amit Dorian nem hisz el, majd megkéri hogy tegezze. Olyan aranyos volt. De ha már Team Chaol, akkor legyen egy Chaolos kedvenc rész is (na jó legyen inkább kettő): 1. a templomban, mikor elaludnak (bocsánat, Chaol csak elszundít) 2. mikor Celeana megköszöni hogy megmentette az életét, és megöleli (persze Doriannak pont be kellet jönnie...)

Pár idézet a könyvből:

"– Mi a bajod? – erősködött Chaol. (…)
– Csak az, hogy olyan csúnyán vicsorogsz mindenkire, hogy senki nem fog felkérni táncolni. 
– Én aztán nem vicsorgok senkire sem – méltatlankodott Chaol. Miközben ezeket a szavakat mondta, lángoló pillantást vetett egy túl merész udvaroncra, aki egy szívdobbanásnyi időnél tovább bámult Celaena irányába. 
– Azonnal fejezd be! – förmedt rá a lány. – Senkivel sem fogok tudni táncolni, ha ezt csinálod!"

"Ekkor viszont észrevette, hogy a kapitány arca is enyhén piros.   – Te is elaludtál?   – Csak egy kicsit, de aztán felébredtem. Te viszont összenyálaztad a vállamat. (...)  – Micsoda öntelt fiatalember!"

 "– Függetlenül attól, ami történni fog – szólalt meg halkan –, köszönetet akarok mondani neked. 
Chaol félrehajtotta a fejét.
 – Mit köszönsz meg? 
Az orgyilkos érezte, hogy könnybe lábad a szeme. Ennek kizárólag az erős szél lehetett az oka. Pislogott néhányat.
 – Azt, hogy értelmet adtál a szabadságnak."

"- Chaol! - kiáltotta Celaena. Megragadta a karját és megpördítette, hogy egymás felé forduljanak. A kapitány szemében egy pillanatra páni félelem ragyogott fel, amikor Celaena két kézzel átölelte a nyakát, és erősen tartotta. Megpróbált elhátrálni, de a lány szorosan magához ölelte. Nem törődött azzal, hogy elgyötört teste remegni kezd a fájdalomtól. Egy pillanatnyi habozás után Chaol átölelte. Összebújtak. Celaena becsukta a szemét, fejét az ifjú mellére szorította, és belélegezte az illatát. Nem tudta volna megmondani, hol végződik a férfi, és hol kezdődik ő maga. Megérezte a nyakán Chaol forró leheletét. A kapitány előrehajtotta a fejét, és az arcát a lány hajához szorította. Celaena szíve vadul dübörgött, mégis elképesztő nyugalom fogta el. Úgy érezte, az idők végezetéig képes lenne így állni. Cseppet sem zavarta volna, ha ez az ölelkezés addig tart, míg körülöttük darabokra nem esik a világ. "

Összefoglalás

Azt hiszem, ez egy olyan könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia, mivel nem lehet nem szeretni. Úgy imádom ahogy van, Sarah J. Maas nagyon szépen bemutatkozott ezzel a kötettel, holt biztos hogy kedvenc írónőm lett. Egyik, kedvenc írónőm. Mivel van pár :)

5*/5

Hamarosan jelentkezem, kommentben te is elmondhatod a véleményed könyvről. 

Tamara.